2018. máj 04.

A Fidesz ismét megpróbálja az alaptörvény-módosítást

írta: Pataba13
A Fidesz ismét megpróbálja az alaptörvény-módosítást

Fidesz 2016-os kvótanépszavazás után nyújtotta be a hetedik alaptörvény-módosítást, mely akkor a kétharmad hiányában nem sikerült nekik megszavaztatni.

A csütörtöki Fidesz frakciógyűlésen Kocsis Mátét választották a Fidesz frakcióvezetőjének, aki bejelentette, hogy a frakciójuk azt javasolja, kerüljön a hetedik alkotmánymódosítás ismét a parlament elé. Ez - mint 2016-ban is - 5 cikkelyét változtatná meg az alaptörvénynek.

1. cikk

„Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.”  Ez következővel lenne kiegészítve: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.”

2. cikk

„Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlás összhangban kell álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.” Ez lépne az Alkotmány E) cikk 2-es bekezdése helyébe.

3. cikk

„Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.” Ez a bekezdés bővítené a R) cikkét.

4. cikk

Az XIV. cikk 1-3. bekezdése helyébe a lépne és a 4. bekezdés a következővel egészülne ki: „(1) Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait – Magyarország 3/7 területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. (2) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. (3) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá."  „(4) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.”

5. cikk

Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba . (2) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el. (3) Az Alaptörvény e módosításának indokolását a módosítás kihirdetésével egyidejűleg, az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban. (a formaság kedvéért)

jbnf.jpgKocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője. - forrás: 24.hu

Alaptörvénymánymódosítás feltételei:

  • Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a
    köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő (S cikkely)
  • Új alaptörvény elfogadásához vagy módosításához az Országgyűlési képviselők szavazatainak kétharmada szükséges (az "erős" alaptörvény-módosításhoz a teljes országgyűlési képviselők kétharmada, a "gyenge" módosításhoz a jelen lévők kétharmada kell, természetesen az "igen" szavazata)
  • Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés
    elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a
    megküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételétől
    számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a
    köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a
    megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották
    meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során
    nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az
    Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való
    kihirdetését. (S cikkely)

Magyarország történetében ez lenne a hetedik módosítás.

Szólj hozzá