2018. máj 25.

Kásler oktatási reformjai 5 pontban

írta: Pataba13
Kásler oktatási reformjai 5 pontban

Kásler Miklós az Országos Onkológiai Intézetet hosszú időn át vezette, emiatt az egészségügyhöz jobban ért, talán jobban tudja érzékelni az ottani problémákat, mint az oktatásban. Na de az EMMI-hez tartozik az oktatás kérdése is, amiben Kásler - kezdetben - öt nagy dolgon változtatna. Lássuk a Kásler-tervet az oktatásban.
mmgtke.jpgTudjuk, hogy ma Magyarországon az oktatás az egyik legégetőbb probléma - erről korábban a blog is beszámolt. Kásler - habár az oktatásban kevésbé szakavatott - az oktatási államtitkársággal együtt kisebb-nagyobb változásokat végezne az oktatásban. 

1) A lemorzsolódás csökkentése

Az Európai Unió szeretné, ha 2020-ig az iskolából kieső diákok száma a közoktatásban résztvevő tanulóknak kevesebb mint 10%-a lenne. 2010 körül a diákok 12,5%-a morzsolódott le, ez nyolc év alatt kicsivel nőtt, nagyjából 15%-ig. A legnagyobb baj Nógrád megyében van, ahol inkább mennek el a fiatalok közmunkásnak, mintsem továbbtanulásra, feltéve, ha a továbbtanulásra való lehetőségeik biztosítva vannak (a gyerekeknek nagyjából 18-20%-a hagyja ott az oktatást). Nógrád megyében a legkorszerűtlenebbek az iskolák, így az olyan hétköznapi dolgok, mint a bevezetett heti öt tesi nem tud megvalósulni, mivel nincs tornaterem se. Másrészt a felsőoktatásba való bekerülés a hátrányos anyagi helyzetűeknek nagyon nehézkes, szinte lehetetlen. Ez a fajta elkeseredettség, a partra vetett sivárság, a kilátástalanság lök ki nagyon sok gyereket az iskolákból.

Ennek a problémának a lecsökkentése lenne Kásler egyik fő célja, ráadásul - mint korábban olvasható volt - az EU is kiküszöbölendőnek tekinti az oktatás ezen területét. Az Oktatási Hivatal intézményi együttműködést alakítana ki a  gimnáziumokkal, kollégiumokkal, középfokú iskolákkal és egyetemekkel, hogy a továbbtanulási esélyek nőjenek, habár ez nem biztosítaná a családok anyagi problémáit (a családok anyagi helyzetét bemutatja, hogy magyar családok kétharmada nem bírna kifizetni egy váratlan beruházást).

2) Munka- és eredményarányosság

"A tanárok anyagi helyzetét "munkaarányosan és eredményarányosan" kell rendezni" - állítja a miniszter. Az elvégzett munkát várhatóan a KRÉTA rendszerrel fogják mérni, amit jövőre minden iskolában kötelező lesz bevezetni. Ez viszonylag egyszerűen hangzik, viszont az eredményarányosság mérése már ennél bonyolultabb, erre pedig - egyelőre - kidolgozatlan alternatívák vannak. Az egyik verzió a differenciált béremelés lenne - erről már 2017-ben is gondolkoztak -, tehát az iskolaigazgatók minősítenék a tanárok éves munkáját, melyhez mérten jönne a béremelésük is. A másik pedig, hogy a diákok teljesítményéhez kötődne a tanár munkájának sikeressége, tehát visszavezetnék a kompetenciafelmérések és egyéb vizsgák eredményeit a felmérést író tanulónak tanárához, és ha fejlődés van, akkor a tanár "jól végezte dolgát", ezért ezúton is jöhetnek a béremelések (a második verzió elég halovány ötlet, amit már félig-meddig el is vetettek).

A béremeléssel párhuzamosan azt a szellemiséget várnánk el tőlük, hogy újra szívvel-lélekkel tanítsanak. A tanároknak is olyan anyagi viszonyok között kell élniük, hogy a munka mellett ki tudjanak kapcsolódni és képezni is tudják magukat. - mondja Kásler.

3) Pedagógusképzés megújítása-jobb felsőoktatás

A felsőoktatást jobb pedagógusképzéssel orvosolná. Tanárok továbbképzése most is fontos szerepet játszana.

4) Nevelés

Az iskolák feladat jobban tolódna el a nevelés irányába. Kásler elmondása szerint: "Nem csak oktatásban gondolkozom, hanem nevelésben is". Egy kereszténydemokrácia felé haladó országban ezek szerint, várható a keresztény nevelés is. Az egyik ilyen lépést korábban megtették; a kötelező hit vagy erkölcstan bevezetésével. Megannyi érv ütköztetve lehet, hogy a keresztény nevelés jót tesz-e a gyerekek fejlődésének, mindenesetre ezt nem lehet úgy csinálni, hogy a tanulók semleges világnézetei biztosítva legyenek (semleges nézet alatt nem a témák elhallgatása, hanem a különböző érvek megismerése értendő).

5) Gyógypedagógusok számának növelése

Magyarországban gyógypedagógus hiány is van, ami miatt például egy fogyatékos tanulónak 4 óra biztosított foglalkozás jut a nekik járó 8-10 óra helyett (ami egyébként egy jogszabályban is le van írva). Jó hír, hogy az előző évekhez képest, a gyógypedagógia szakra jelentkezők száma több mint ezerrel nőtt, tehát úgy látszik jön a "felmentő sereg", csak aztán nehogy ők is külföldön vállaljanak munkát, ezt például egy béremelés megszilárdítaná (ettől függetlenül persze rengeteg oka lehet a külföldre barangolásnak, de legtöbbször a bérek az okai).

Szólj hozzá

oktatás