2018. júl 19.

Annyi pénzt dobunk ki az ablakon, hogy már a párkányig ér

írta: Pataba13
Annyi pénzt dobunk ki az ablakon, hogy már a párkányig ér

A jövő évi költségvetésnek egyértelműen a honvédelem és a sportklubok a győztesei, a vesztese pedig a múlt században leragadt oktatás.
nmpktkqturbxy9injiwmzm0njqwngfmnwzkm2vimdg3otbhmzcwn2ywoc5qcgvnkpudkbfnauznaawtbc0dfm0bva.jpg

Pénteken mondhat igent a parlament a 2019-es költségvetésre. A kormány hibátlannak véli, míg az ellenzék fű-fába is belekötött. A módosító javaslatok - melyek az ellenzék által lettek benyújtva - szinte biztos, hogy nem lesznek elfogadva péntekig. 

Az abszolút győztes: a honvédelem

Kezdjük is a legnagyobb változással, a honvédelemre szánt pénzekkel. Tavalyhoz képest a kormány 156 milliárd forinttal többet, azaz a GDP közel 1,5%-át  fogja költeni a területre. Ez körülbelül 11-szer több, mint amennyivel többet az oktatásra szánnának. Meglepő, de még így sem fogja elérni a teljes összeg (428 milliárd forint) a Trump által a NATO országoknak szorgalmazott javaslatot. Trump javaslata szerint a GDP 2%-át (vagy többet) kell a honvédelemre költeni a NATO tagországoknak. Ez Magyarországnál 850 milliárd forintot jelentene, azonban ez nem kiszámítható pontosan, hisz ha nő a GDP, akkor az összeg is nőne. Még abszurdabb, hogy Egyesült Államok szerint a legjobb, ha 4% megy a honvédelemre, ez nálunk (körülbelül) 1700 milliárd forintot jelentene!

d_us20160319015-1280x852.jpg

A sportot (futballt) csak a családok körözik le

A családok után a kormány a legtöbb adókedvezményt azoknak a cégeknek kínálják, akik a csapatsportokat támogatják. A TAO-rendszerben 100 milliárd forint kerülhet az államkassza helyett a sportklubokhoz. A sporthoz nagyjából 20 milliárd forinttal több kerülhet úgy is, hogy jövőre a bankok a különadójuk felét átterelhetik a sportklubok támogatására. Emellett a stadionépítésekkel sem hagynak fel.  Például 90 milliárd forintból fogják a Pancho Arénát újjáépíteni. Ez a legnagyobb stadionfejlesztési beruházás jövőre, azonban a kisebb-nagyobb stadionok munkálatai is folytatódnak, így még több helyen fordulhat elő olyan, hogy 30 ezer fős településen 20 ezer férőhelyes stadion épül. Azért a helyzet nem kilátástalan: A kormány csak nem a sportklubok támogatására adja ki a legtöbb pénzt (ők csak a dobó második fokára kerültek).

A legtöbb pénzt a családtámogatásra költi a kormány, azonban a helyzet egyáltalán nem ilyen egyszerű. A családtámogatás elég szűken értelmeződik, hisz azok a családok egy lyukas garassal nem fognak többet kapni, akiket a devizahitel miatt a kilakoltatás veszélyeztet. A kormány családpolitikája és támogatásai leszűkülnek azokra a családokra, ahol mindkét szülőnek van fix munkahelye, illetve keresnek annyira jól, hogy igénybe tudják venni az adókedvezményeket. 35 milliárd forinttal többet költ a "családokra" a kormány, ezt azonban csak az átlag vagy afelett keresők fogják megérezni. Például a kétgyerekesek kedvezményeit 40 ezer forinttal növelik, azonban ebből a járulékkedvezményből szinte semmi sem fog jutni a szegényebb családokhoz, de a CSOK is többet segített a gazdagokon, mint másokon. A családi pótlék jövőre sem fog változni, tehát ez 2008 óta változatlan marad. Panaszra csak azért van ok, mert így tovább nőnek a "felsőosztály", "középosztály" és "alsóosztály" jövedelemkülönbségeik.

legifoto5.jpg

Adók:

  • Marad a világrekord 27%-os ÁFA, azonban az UHT tej áfája csökken.
  • Marad a 15%-os Személyi Jövedelem Adó, a 9%-os a Társasági Adó.
  • A szociális hozzájárulási adó 19,5%-ról 17,5%-ra csökken.
  • Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók fizetése után nem kell járulékot fizetni. Ezzel egyértelműen az a céljuk, hogy visszacsalogassák a munkába azokat az emberek, akik egész életüket végigdolgozták. Ennek ellenére nem fogadják el, hogy nyugdíj mellett is tanítson egy pedagógus. Ezzel az ötlettel átmenetileg orvosolni lehetne (vagy legalábbis csökkenteni) a tanárhiányt az országban.
  • Az 55 év felettiek és a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény a munkáltatóknak.

A nyugdíjasok kegyei egy idő után véget érnek

A kormány mindent meg próbál tenni, hogy a nyugdíjasok visszajöjjenek a munkába, ahelyett, hogy a nyugdíjakat emelnék. Ma Magyarországon a nyugdíjak egyharmada a létminimum, azaz 80 ezer forint alatt van, ráadásul tovább nő a szakadék a dolgozók és nyugdíjasok között. 50 milliárd forinttal kevesebbet költ a nyugdíjasokra jövőre a kormány, mint a munkavállalókra. A kormány számításai szerint jövőre az infláció 2,7%-kal fog nőni, azonban az átlag nyugdíj (a terv szerint) csak 3400 forinttal fog nőni, azaz 134 ezer forint lesz. 

tn4-hid-a-nyugdijasok-tobbet-erdemelnek_111484.jpgMondhatnánk, hogy örüljünk, legalább ennyi változás van, azonban azt ne felejtsük el, hogy az ország abszolút többsége rohamosan szegényedik, mivel a környező országokban jobban gazdagodtak az emberek. A németek 4,1%-kal növelték a nettó béreket, tehát egy átlag német nettó 2000 euró körül keres. Ez a szárnyaló német gazdaságnak köszönhető, ahol GDP közel 2,5%-kal növekedett, na de Magyarországon is szárnyal a gazdaság, ezt halljuk mindenhonnan, mégsem tapasztalhat a kisember a hétköznapokban felzárkózást nyugathoz képest.

Az abszolút vesztes: az oktatás

15 milliárd forinttal növelik meg az oktatásra szánt pénzt, azonban ez olyan kevés, hogy még az inflációt sem fedezi. Épphogy 2000 milliárd forintot fog így a kormány költeni az oktatásra az óvodától a felnőttoktatásig.

  • Alapfokú oktatásra 252 milliárdot
  • Középfokú oktatásra 261-et
  • Felsőoktatásra 643 milliárdot
  • Egyéb oktatásra 870 milliárdot (a tavaly 941 milliárd helyett)

Az egyéb oktatásba tartozik a Klebersberg fenntartása, amelynek már megalapításakor is jóval alultervezett volt a költségvetése. Mostanra ez már egy pénznyelő automatává vált. Az elmúlt évekhez képest most is csak az adósságot lehet az erre szánt pénzből kifizetni, mely így folytan újra fog termelődni. 

 

Szólj hozzá